Ez a legszebb "magyar" dal amit hallottam... és szerintem szebb mint a Quimby féle előadás ami szinte már lélektelenül monoton, ez viszont él, mozog, lüktet! A végére mindig kicsordul a könnyem, annyira megható ahogy a tömeg szóról szóra együtt énekel. Nem az én dalom (nem az én gondolataim), de csodálatos.
Most jutott eszembe, hogy tegnap láttam egy pocakos (terhes) nőt, amint kissé gyorsított tempóban sietett át velem együtt az úttesten... és miközben átkelt és később a járdán is, beszélt a babájához... na ezek azok a dolgok amitől egy pillanat alatt könnybe lábad a szemem és mosolyra szalad a szám... csodálatos érzés volt ezt látni.
