Két nappal ezelőtt szombaton kicsit magam alá kerültem, de délután bepakoltam a táskába türcsit, krémet, könyvet, vizet és kimentem a ligetbe olvasni. Útközben eljöttem egy pin-pong asztal mellett... aztán kiértem a rétre. Először valami hangyaboly közelébe feküdhettem mert percenként kapkodtam magamról a kis hatlábúakat, de szerencsére nem akartak megkóstolni és nem csipkedtek csak szimplán fel akartak fedezni. Aztán kicsit odébb költöztem, akkor már csak kétpercenként jöttek, cserébe párosával. Nem számoltam mennyien voltak, de hogy szombaton egy szerény tömeggyilkos voltam az biztos (egyszerűen nem lehet őket úgy odébb tessékelni vagy megfogni, hogy ne essen bajuk, akkor meg már inkább ne szenvedjenek). Egyébként nagyon kevesen voltak ligetben, nem tudom, talán mindenki a Balaton Sound-ra ment... a sörsátorban megint énekeltek... és már azt hittem lesz egy egyszerű délutánom, amikor mintha csak nekem szólna, felcsendült a Fiesta: Hola mi amor c. száma is...
Én lennék.
A címet nem tudom, de itt szoktunk focizni
Estefelé Csabi is befutott, beszélgettünk és elmentünk a WestEnd-be. Kajcsi után megnéztük a Kung-Fu pandát amin az elejétől fogva a végéig betegre nevettük magunkat, valószínűleg mi voltunk a leghangosabbak az egész teremben. Itthon gyorsan lezuhanyoztam mert az állapotomra hivatkozva (ami a Kung-Fu pandás másfél órát leszámítva szerinte a föld felszínét kaparta alulról) Csabi megint el akart cipelni ZP-be, de véletlenül bekapcsoltuk a TV-t és éppen akkor ment a nehézsúlyú világbajnoki döntő. Hát az amerikai a 11. menetben olyan bóhóc módjára feküdt le, mintha csak azt mondaná: Szevasz, én most ledőlök egy picit és alszom egyet amíg Te a sarokban ugrálsz.
Csabi már itt elkezdte bekeverni magának az italt, én csak almalevet ittam magában és nem csak azért mert autóval mentünk. Közben folyamatosan egyeztetett valakivel akit még életében nem látott, de chat-en már beszéltek és Ő is lent van ZP-ben. Végül a srác tényleg jó fejnek bizonyult és volt egy szép arcú lány aki a többiek tudomására hozta hogy csak velem akar táncolni de leráztam, a srác meg teljesen elképedt hogy mit tettem... persze én tudtam a miérteket... nem, nem vagyok meleg! A lényeg hogy megint táncoltunk 2 szuperjó órát, bár voltak benne szünetek mert a félórás egybe-roki egyikünknek sem jött be. Aztán a DJ-nél megint előkerültek a lagymatag fekete zenék és felültünk a lépcső tetején lévő teraszra, ott beszélgettünk, fényképeztünk, nézelődtünk. Úgy 3/4 3-kor hazamentünk.
Este ZP-ben
Barátok
