Három nappal ezelőtt csütörtökön úgy gondoltuk Csabival, hogy megint kimegyünk sétálni a Margit-szigetre. Szeretem ezeket a sétákat, mert nem csak jó a friss levegőn lenni, jól esik valakinek elmondani hogyan telt a napom, meghallgatni Őt, nevetgélni egymás poénjain és ha csak egy kis időre is, de a gondjaimat is a hátam mögött tudhatom.
A városban már erőssen olvadt a hó, de a szigeten még rengeteg volt belőle, ezért a sétány melletti egyik kis tisztáson gondoltam egy nagyot és nekiálltam hóembert építeni :). Csabi először sandán nézett rám, hogy nem vagyok komplett, de amikor látta milyen komolyan gondolom és elkészültem az első nagyobb golyóval, Ő is segített :).
Nem néztem az időt, de kb. 30-40 perc múlva megszületett a nagy mű :). Csabi ötlete volt, hogy legyen tüsi haja (szerintem ez enyhén börtöntöltelék ábrázatot kölcsönzött neki) és volt nála egy pár fehér kesztyű is, amit az ujdonsült hóemberünknek ajándékoztunk :). Íme a telefonnal készült képek:
Másnap újra kilátogattunk, de ahogy közeledtünk a tisztáshoz már messziről láttuk, hogy az egyébként nem túl szép hóemberkénk nem állta ki a vandál elemek támadásait... A helyén csak egy hókupac emlékeztetett rá, de az egyik kesztyűjét megtaláltuk :)
Mindenesetre én úgy gondoltam csak azért sem hagyom annyiban és a másik helyén építek egy nagyobbat! Az új nagyobb lett és talán aranyosabb is... :) és csináltunk egy kutyát is mellé, hogy őrizze a hóembert, nomeg ne legyen magányos :))
Aztán készítettem pár képet a Margit-híd közepéről. Két szerelmes pár is volt ott, az egyik párocska fényképezett is... úgy éreztem megszakad a szívem... rossz kedvem lett... hiányzik. Csabi aztán észrevette hogy valami nagyon nem kerek és a hídon bandukolva már arról beszélgettünk, hogy milyen jól sikerült a kutya és megfogadtuk hogy jövőre amint leesik a hó (már persze ha fog esni ennyi), rögtön kijövünk és csinálunk valami sokkal monumentálisabbat... mondjuk egy tigrist! Erre eszembe jutott, hogy a Normafánál még biztos ilyenkor is van hó... holnap Normafa? Naná!
Másnap (Szombaton) délelőtt kilátogattunk a kínai piacra Csabinak cipőt venni. Akkora az a piac (oda-vissza), hogy a visszafelé úton, nekem már káprázott a szemem a rengeteg cipőtől, pólótól és egyéb ruháktól. Komolyan mondom a végére megfájdult a fejem, de nagyon durván... Csabi vett is egy cipőt, de szédületes, hogy ezek a kínaiak mennyire rámenősek... ha valahol megálltunk, rögtön lecsaptak ránk mint éhes tyúk a ta... igen, arra :). Csabi végül megpróbált egy cipőt és amikor mondta hogy jó a méret (de még mentünk volna tovább) a kínai rögtön betette a cipőt a dobozába, az egy szatyorba és nyomta Csabi kezébe... és az áráról még szó sem esett... Megkérdeztük mennyi? 5500... ááá, az kizárt dolog! Végül 3000-ért hoztuk el... :). Piac után mindenki ment tovább a saját dolgára, délután pedig kimentünk a Normafához, ahogy azt meg is beszéltük.
Először is az egész normafa tiszta fehér... tele van hóval! Másodszor az egész Normafa tiszta köd... tele van köddel :). Bejártuk a környéket és rengeteg fényképet készítettem (sokat ugyanazon a helyszíneken mint legutóbb...).
Aztán a játszótér mellett, az erdő oldalában az egyik padtól nem messze (szemben a játékvárral) nekiestünk a hónak és sötétedés utánig építettünk, faragtunk, alakítottunk... Csabi megint egy kutyát, én pedig megpróbálkoztam a tigrissel :). Még a csíkjait is megcsináltam, bár a végén már inkább csak tapintás alapján, mivel már eleve a szürkületben kezdtünk hozzá :) Már majdnem kész volt, amikor elment mellettünk egy 5 tagú kutyasétáltató csoport, hát leesett az álluk, ott világítottak nekünk... én sem gondoltam hogy elsőre ilyen jól megy :). Reméljük, hogy mások is látni fogják bennük a szépet és nem rúgdossák szét... :|. Aztán amikor befejeztük őket, fényképezkedtünk... de hogy mit össze nem hülyéskedtünk a beállításokkal... :) Csak a fényképezkedés legalább fél óra volt, mert nem tudtuk rendesen elhelyezni a gépeket, aztán meg a beállításokkal szórakozunk :), de végük csináltunk két nagy hógolyót, azokat egymásra tettük és így a magassága is megvolt a gépeknek ahhoz, hogy szép időzített képeket készítsenek :). Aztán még lefényképeztem a kivilágított János-hegyi kilátót (egész jó lett) és a város fényeit :). Csabi bulizni akart menni, de nekem ez a nap már így volt kerek, hazavittem, hazamentem és szundi :).
Ha valaki a Normafánál jár, feltétlenül nézze meg a hótigrisemet... már ha még épségben ott van, egy hókutya társaságában :)