Valamikor 11-kor ébredtem, lezuhanyoztam, utána keltettem Csabit is hogy hegesszünk valami reggelit, amiből végülis egy mindent-bele rántotta lett valamikor 1 órakkor.
Kimegyünk focizni? Persze! Cuccusz összepakolandusz, elindulandusz. Felfújtuk a labdát, nagy gonddal még ki is eresztettünk belőle egy kicsit, hogy ne legyen túl kemény. Kiértünk, ezerrel sütött a nap, de nem baj, bekentük magunkat nehogy leégjünk és már éppen kezdtünk belejönni és vagy negyed órája rúgtuk a labdát, amikor Csabi egyik hosszúra nyúlt lövésére egy rottweiller (így kell írni?) került elő és úgy gondolta Ő is beszáll a fociba. Sajnos mivel a labdát nem tudta rúgni inkább egy minden eldöntő megsemmisítő akcióval próbálkozott és pszzzzzzz... kiharapta a labdát. Mi ketten közben először még kis bizakodással, majd később csendes nyugalommal, kb. két méterről figyeltük az operációt és ha nem roti lett volna odamegyek és egyszerűen elveszem, de azért egy ilyen kutya ha úgy gondolja neki van igaza, igencsak nyomatékosan tudja az ember tudtára adni milyen lehetőségeket rejt az állkapcsa... úgyhogy mit tudtunk tenni, követtük a kutyát szájában az immáron bevégeztetett és laposra leeresztett labdával. Egy nőhöz és egy férfihez sétált oda, a nőnek persze azonnal leesett mi történt és jól leszídta az egyébként - mint utólag kiderült - "senkit nem bánt" szerény kutyát. Hát nagyon-nagyon-nagyon sajnálja, de most nincsen nála pénz, de cseréljünk telefonszámot és holnap este kárpótol minket. Mondtuk hogy hát kb. 3e Ft-ba kerülhet egy ilyen labda, mire a férfi megszólal hogy "Persze, ez nem egy tétel...". Szerettem volna mondani neki, hogy ha nem egy tétel akkor miért nincsen nálad ennyi sem...?
No mindegy, összepakoltunk és elindultunk a WestEnd-be labdát venni, valamelyik nap ott láttunk Players Room-ban, az első emeleten a szökőkútnál három ezüst színűt. Végül annyira műanyagnak és nehéznek találtuk hogy nem vettük meg, ráadásul 4990Ft-ba került volna. Akkor most mi legyen?
Csabi: Menjünk Tesco, előtte meg egy fagyi.
Gabi: jó, ott egy fagyis.
Csabi: De én a BurgerKingbe akarok, mert ott finom és ott van a lányka is.
Ja igen, ehhez tudni kell, hogy csütörtökön ott ettünk és Csabi elkérte az egyik pultos lány telefonszámát (a lány önként ajánlotta fel amikor Csabi mozizni hívta) és azóta váltottak 2-3 SMS-t. A teljes képhez hozzá kell tenni, hogy Csabi aznap tiszta fehérben volt és a mai agyonmosott, kinyúlt focis polójához és piros térdnadrágjához képest ezer mérföldekkel normálisabb arcát mutatta, ráadásul most még meg sem volt borotválkozva. A lány először nevetett amikor felismerte, de aztán gondolom észrevette a szerelést és nem csak látványosan meglepődött, hanem olyan lekezelően szolgálta ki Csabit mint egy csövest... Csabi utolsó kérdése: Akkor már ne is hívjalak? Lány: Hát... nem tudom... Mondtam neki hogy előre megmondtam nem kellene így odamenni, de aztán csak rötyögtünk az egészen és kint nagy nevetések közepette lefényképeztem egy kuka mellett mint csövest. A kép aláírása ez lehetne: találtam egy fagyit a kukában.
Csabi a kuka mellett
A Tescoban folyamatosan az embereket néztem, mondjuk nem valószínű hogy feltűnt volna akit a szememmel kerestem. Nem volt nagy választék focilabdákból, de cserébe a pénztárosnál vártunk negyedórát mert nem volt a labdán megfelelő vonalkód, viszont így 1290 helyett 990-ért kaptunk egy olyan labdát ami sokkal jobb mint a korábbi. Amint hozzá szoktunk rögtön megjavítottuk az addig 24-en rostokoló deka-rekordunkat és 33-at sikerült összehozni. Egyszer egymagamban csináltam 30-at, Csabi is számolta, de a fejesek is sokkal jobban mentek mint a korábbi labdával. Ha ezek után a kutyás nő ad Csabinak 3000Ft-ot... A nap végére már csak azért nem tudtunk 23-24 -nél többet dekázni mert Csabi nagyon elfáradt. Mióta edzeni járok a kondim is jobb lett, pedig Csabihoz hasonlóan korábban nekem is voltak olyan 10-20 perceim amikor ki akartam lehelni a tüdőmet, de most furcsamód meg sem kottyant pedig a labdák után is többet kellett szaladgálnom.
Ismét egy kép a fűben fekve
Csabi épp fejelni fog
Nevess!
Nem indián ugrás...
Na majd most...
Estefelé Csabinál bejelentkezett a huga és a sógor, kérdezték nem-e lenne kedvünk egy Scrable-hez, mondjuk hogy persze! Mentünk Csabiékhoz, lefürcsi, közben hugiék is megjöttek. Még nem találkoztam velük de pár perc alatt össze hangolódtunk. Ahogy a játékok alatt figyeltem őket legtöbbször az járt a fejemben, hogy már csak Adának kellene itt lennie... úgy éreztem pont Ő hiányzik a társaságból... Amikor 134-135-194-271-re nyertem, hirtelen nem erőltették a Scrable-t és attól kezdve valami szellemes-fogócskás Ravensburger játékkal játszottunk, az is nagyon tetszett. A legvégére maradt a Ki nevet a végén, közben Viktor is megérkezett, hugiék elmentek az utolsó busszal, Viktorral hármasban pedig játszottunk pár kör ötlapos pókert. Valamikor... nem tudom, nem emlékszem hogy néztem-e az órát, de szerintem lehetett már 10-11 óra is amikor lefeküdtem. Csabi betette a MacGyver legelső szériájának legelső részét és közben chat-elt, én pedig valamikor az első és a második rész között elaludtam...
